Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A csípős fajták a keresettebbek idehaza és külföldön is

2011.09.23

A Kalocsai Néplap 2011. szeptember 23-i számában a címoldalon kezdődő és a 11. oldalon folytatódó tudósításom egy fűszerpaprikával kapcsolatos előadássorozatról.

A cikkem elolvasható a Néplap weboldalán is, ide kattintva.

 

A csípős fajták a keresettebbek idehaza és külföldön is

Szeptember 15-én délelőtt 10 órától az érdeklődők egy előadássorozaton vehettek részt Kalocsán, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft. bátyai úti telepén, mely betekintést nyújtott a kalocsai cég munkájába, eredményeibe, kutatási feladataiba, de a többi előadás is igen érdekes információval szolgált piros aranyunk termesztésével, nemesítésével kapcsolatban.

Az első előadást a kft. képviseletében Tímár Zoltán ügyvezető tartotta, aki röviden összefoglalta a magyar fűszerpaprika-nemesítés és -termesztés helyzetét. Szavaiból kiderült, hogy a nemesíéts a kezdetekkor az őrlemény-gyártás igényeit szolgálta ki, és ezzel kapcsolatban kiemelendő 1928-tól a csípősségmentes fűszerpaprika-előállítás.

Mostanra azonban az őrlemény-alapanyag a nemzetközi piacokról olcsón beszerezhető, és ez erősen korlátozza a hazai termelők lehetőségeit. Ezenkívül az utóbbi években megváltoztak a fogyasztói szokások is, előtérbe került a nyers készítmények fogyasztása - ami elsősorban csípős fűszerpaprika-alapanyagot igényel. Mivel ezekhez a készítményekhez friss alapanyag szükséges, az csak a feldolgozóhoz közeli termőterületekről származhat, nem oldható meg gazdaságosan például a tengerentúli szállítás.

Mivel jelenleg - a hazai fajtaszortimentben - 28 édes (csípősségmentes), de ettől jóval kevesebb, alig pár csípős fűszerpaprika-fajta van (pedig a jelenlegi fűszerpaprika-termőterületek kb. 40 százalékán főleg a nyers készítményekhez használt csípős fűszerpaprikát termelik), a nemesítés jelenlegi feladata az, hogy ezekhez a megváltozott igényekhez és a jelenlegi termőterület-arányokhoz igazítsa a fajtaválasztékot is. A Fűszerpaprika Non-profit Kft. ezért az Univer Product Zrt-vel, a Budakert Kft-vel és a Primordium Kft-vel közösen elindított egy olyan kutatási feladatot, amely a fajtaszortiment bővítését eredményezi. A nemesítési céloknál szerepel a termőképesség, valamint a minőség javítása is, elsősorban a rezisztencia (betegség-ellenállóság) és a termesztéstechnológia révén, amelyek segítségével ki lehet használni a fajtákban rejlő maximális hozamokat. A magasabb hozamok pedig magasabb jövedelmet tudnak biztosítani a termelőknek.

A második előadást dr. Szarka János (Primordium Kft.) tartotta a növények általános védekezési rendszeréről. Elmondta, hogy szakmai körökben az az általános vélemény - immáron nyolcvan éve - hogy a rezisztencia legfontosabb jellemzője, hogy a kórokozó által megtámadott szövetrész gyorsan kiszárad (pusztul), ezzel a kórokozót lokalizálja (specifikus rezisztencia). Erre a gyors szövetpusztulásra irányul a nemesítés évtizedek óta. Ők is ezen az úton indultak el. Körülbelül másfél évtizede, hogy kételyeik kezdtek kialakulni ezzel a megállapítással kapcsolatban, ugyanis olyan növényekkel találkoztak, amelyek ugyanolyan fertőzésre egyáltalán nem pusztultak, sőt, a fertőzésre sejtosztódással, szövetmegtartással, szövetvastagodással válaszoltak. Ezt a reakciót általános védekezési reakciónak (General Defence Reaction - GDR) nevezték el, ugyanis ez eredetileg minden növényben benne van, csak a mértéke különböző. Ez a tulajdonság gazda/nem gazda kapcsolatban is működik, tehát a paprika nem csak a saját kórokozóival szemben, hanem más növényi kórokozókkal szemben is ugyanezzel az általános reakcióval reagál. Az ezzel kapcsolatos nemesítési cél az, hogy olyan fűszerpaprika-fajtasort - hibrid fajtasort - alakítsanak ki, amelyben ez a két védekezési reakció (a specifikus rezisztencia és GDR) együtt van, hogy a gyorsabb (az általános) blokkolja a kórokozót, a specifikus pedig megmaradjon tartaléknak - és reményeik szerint soha többé ne kelljen működésbe lépnie.

A harmadik előadást Csilléry Gábor (Budakert Kft.) tartotta "A betegségellenálló csípős fűszerpaprika-fajták nemesítése" című témakörben. Elmondta, hogy manapság már nem csak a fogyasztók, hanem a feldolgozók is minél magasabb kapszaicin tartalmú (vagyis minél csípősebb) fajtákat kérnek. A csípősséget különböző módszerekkel lehet mérni, kezdve a legközönségesebb - és legpontatlanabb - egyszerű ízleléstől a Scowill-mérésen át a modern HPLC (High Pressure Liquid Chromatography - magas nyomású folyadék-kromatográfia) mérésig, amely már egészen pontosnak mondható. Ez utóbbi szerint a hazai csípős fűszerpaprika fajták kapszaicin tartalma 600-1500 milligramm/kilogramm, míg az igazán csípős vad (Magyarországon közvetlenül nem termeszthető) fajtáké ennek 40-50 szerese. Amikor megvizsgálták, hogy honnan ered ez a hatalmas különbség, arra jutottak, hogy míg a magyar fajtáknál csak az ér környékén lévő kis mirigyekben található kapszaicin, addig a vad fajtákban a termés falában is van. Ezért felvetődött egy hosszútávú nemesítési program terve, miszerint a magyar fűszerpaprika-fajtákat keresztezni kellene a vad fajtákkal. Ez egy tényleg hosszú folyamat, melynek a végén - a mostani magyar fajtákhoz képest - ha nem is negyven-ötven-szeres, de már tízszeres kapszaicin-tartalmú hibrid-fajtasorral is elégedettek lennének a nemesítők, a fogyasztók, de még az ipar is.

A negyedikként felkért előadó Ágoston Béla (Univer Product Zrt.) volt, aki "A vegyszermentesen termeszthető rezisztens csípős fajták növekvő szerepe a feldolgozóiparban" címmel tartott előadást. Többek között elmondta, hogy édes fűszerpaprika tekintetében vesztésre állnak, vagy már el is dőlt a kérdés, nem véletlen, hogy ez az előadássorozat is a csípős, és nem pedig az édes fűszerpaprika körül forog, hiszen a csípős fűszerpaprika ágazata egészen más pályán mozog: például a csípőspaprika-krémnek és a hozzátartozó termékköröknek vannak olyan előnyei, amelyekkel élni lehet - idehaza és külföldön egyaránt. Sőt, elmondta, hogy szolid innovációról, növekedésről is tud ezen a területen, tehát új termékek kialakítása, piacra kerülése is folyamatban van. Megemlítette, hogy nagyon fontosnak tartja a rezisztenciát, és elmondta, hogy ő termelőit mindig arra szokta biztatni, hogy azokat a költségeket, amelyeket növényvédelem vonatkozásában meg tudnak spórolni - azzal, hogy rezisztens paprikát termelnek -, azokat azonnal fordítsák vissza a technológiára, vegyenek rajta és juttassanak ki olyan tápanyagokat (nem vegyszereket), amelyek a hozamokkal vastagon megtérülnek.

Az előadások után az érdeklődők a "Kalóz" nevű, baktériumrezisztens, magas ellenállóképességgel rendelkező, csípős fűszerpaprika-fajtát nézhették meg helyrevetett állományban a kft. Bátyai úti telepén.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.