Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Otthon a palotában

2012.05.25

A Kalocsai Néplap 2012. május 25-i számának 5. oldalán megjelent tudósításom egy kiállításmegnyitóról (amely elolvasható a Néplap weboldalán is, ide kattintva):

 

Főpapi enteriőrök Kalocsán a 18-19. század fordulóján

Otthon a palotában

A fenti címmel új időszaki kiállítás nyílt május 14-én (hétfőn) délután a Kalocsai Érseki Kincstárban (Katona István-ház, Hunyadi u. 2.), amelyet dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek és dr. Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója nyitott meg.

fopapi_butor_300Dr. Bábel Balázs elmondta, hogy egy ilyen kiállítás történelmet és kultúrát idéz, hiszen a kultúra magasabb fokát jelzi már, ha bútorokat készít az ember. A Szentírásban – bár a magánélet bútorairól nemigen esik szó –, a kultikus tárgyakról, például az ószövetségi Templom berendezéseiről nagyon pontos leírásokat olvashatunk: milyen legyen a cédrusfa, hogy legyen borítva arannyal, és hogy helyezzék el.

Ha szép bútorokat készítettek, az a jólétnek, a gazdagságnak volt a jele – ugyanakkor a kézügyességnek és a szépség iránti szeretetnek is. Nálunk általában a főpapi lakokat – de még a plébániákat is – olyan bútorokkal rendezték be, amelyek már művészi – vagy legalábbis iparosmesteri – igényt elégítettek ki, ugyanakkor tartósak és maradandóak voltak. Ezért is tudják most kiállítani ezeket a bútorokat – amelyek mind eredetiek, legfeljebb restaurált állapotban vannak.

Dr. Bábel Balázs szavai után Lakatos Adél muzeológus dr. Rostás Pétert konferálta fel. A Kiscelli Múzeum igazgatója annak apropóján (is) volt jelen a megnyitón, hogy korábban a Budapesti Történeti Múzeumban „Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon” címmel kiállítást rendezett, amelyre Kalocsáról, az érseki palotából is érkeztek bútorok.

A múzeumigazgató elmondta, hogy ez a mostani, kalocsai kiállítás úttörő jelentőségű. A kiállításon a töröktől való felszabadulás utáni főúri otthonkultúra fejlődését követhetjük nyomon majd egy évszázadon keresztül. Ennek a folyamatnak az egyik legbeszédesebb emléke a Kalocsa központjában a 18. században emelt érseki palota – nem csak az épület, hanem berendezése, felszerelése is. A 18. századi magyar papi főurak neveltetésében ugyanis a rajzoktatás fontos szerepet játszott. A szerzetesi – általában jezsuita – iskolákban az elemi geometrikus tárgyak és figurális minták másolásán túl megismerkedtek az egyes iparos-szakmák alapjaival is, ami később saját lakókörnyezetük alakításakor igen jótékonyan hatott ízlésükre, azaz megrendelői igényességükre. A korszak arisztokrata püspökei és érsekei tudják például, hogy milyen egy művelt nagyúr íróasztala – rejtett mechanikával rendelkezik, amely segítségével felkurblizható, és az így megemelt lapja alatt hozzá lehet férni a rejtett fiókokhoz, ahol a pontosan vezetett gazdaság legfontosabb dokumentumai elrejthetők.

Dr. Rostás Péter szavai után a jelenlévők megnézhettek egy kisfilmet a kiállításon szereplő bútorok restaurálásáról. E filmnek volt egy animációs részlete is, amely az előbb említett, rejtett fiókkal rendelkező asztal működését mutatta be nagyon látványosan.

A kisfilm levetítése után került sor a kiállítóterem ajtaját eddig lezárva tartó nemzetiszín szalag átvágására, a kiállítás megnyitására.

 

Dávid Attila

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.