Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


(Rendszer)Váltás

2008.04.09

A Roham Magazinnak  "Az eltűnt idő nyomában" című, a rendszerváltással kapcsolatos pályázatára 2008. április 9-én beküldött írásom:

 

Dávid Attila:

(Rendszer)Váltás

 

Ádám és Éva a Kertben élt. A Feljebbvaló gondoskodott róluk, cserébe ők szót fogadtak neki. Viszonylag szabad életük volt, de nem (vagy csak kivételes esetben) mehettek a Kert határain túlra. Nem ehettek a Jó és a Rossz tudásának fáján termő gyümölcsből - a Feljebbvaló eldöntötte helyettük, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem ehettek az Élet fájának gyümölcséből sem: ez is a Feljebbvaló fennhatósága alá tartozott. A világról annyit tudtak, amennyit a Feljebbvaló közölt velük. Nem volt magántulajdonuk, még ruhájuk sem.

Történt azonban egyszer, hogy mégis ettek az egyik tiltott fa gyümölcséből, és onnantól tudni vélték, hogy mi a Jó és mi a Rossz, és általában: azt hitték, hogy a - mindenre kiterjedő, megfellebbezhetetlen - Minden-tudás birtokában vannak. Észrevették, hogy ruhátlanok, ezért fügefalevélből ágyékkötőt készítettek maguknak. Ez volt az első lépés a magántulajdon megjelenése felé.

Elhagyták a Kertet, mert hajtotta őket a szabadságvágy és a kíváncsiság. Sokasodtak, és - ők, az Emberek - lassan, fáradtságos munkával uralmuk alá hajtották a Földet. Kincseket halmoztak fel maguknak (ebből volt, akinek több, volt, akinek kevesebb jutott). Néhányan megkérdőjelezték a Feljebbvaló fennhatóságát, létét, mások más Feljebbvalót kerestek maguknak. Szabadnak érezték magukat, és úgy érezték, hogy a lehetőségeik immár korlátlanok: jogaik vannak (egyre több), és ők élni is kívánnak velük. Már csak kevesen akadtak, akik úgy gondolták: jó lenne újra a Kert korlátaiból néhány deszka . . .

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.